Harkány a Dél-Dunántúl régióban, Baranya megyében található, az ország legdélibb fekvésű városa. Lakosainak a száma meghaladja a négyezret. Egyedülálló, kénes gyógyvizének értékét a 19. század óta használják.
Története
Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan alakban írva. A település királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta. 1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család a szigetvári vár elestével halt ki. Harkány a török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak. A törökök kiűzése utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család lett.
1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.
Harkány Siklós „uradalom” részét képezte. 1823-tól jelezték kénes jellegű gyógyvizét Harkánynak. 1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén. A termálvízre 1828-ban épült fürdőépület. 1846-ban már megjelent magyarul is „A harkányi hévíz gyógyereje” című tanulmány-füzet, amely a hely jelentőségét mutatta be az olvasóknak. 1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkány-fürdő birtokát is 1866-tól fogva Zsigmondy Vilmos mérnök irányításával kezdődtek meg artézi kútfúrások. Az ekkor 1866-ban hazánkban elsőként létesített, ún. Alsó artézi kút lett az ország első kiépített hévízkútja, amelyet 37,7 méter mélyről érkező 61.2 °C hőmérsékletű feltörő víz táplált.
1918 novemberétől 1921 augusztusáig a település szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam részét képezte. A város jelentős átalakulása a szerb-megszállás utáni korszakban kezdődött. A fürdő igazi fellendülését 1925-től, Antal Jenő fürdőbérlőnek történt átadása jelentette, aki igazgatóként valódi európai színvonalú környezetet kezdett kialakítani a messze földön már híressé vált helyen, a gyógyulni vágyók számára. 1925-ben épült fel a közel 2000 m² vízfelületű termálfürdő, amelynek átlagosan 29 °C-ra lehűtött hőmérsékletű kellemes, kénes vize nem csak a reuma, a köszvény és isiász gyógyítására alkalmas, hanem megannyi más esetben, pl. légzőszervi krónikus hurutok, bőrbetegségek, égési sebek, „női bajok”, és egyéb szervi bántalmak számára is „csodavíz”. A mediterrán jellegű enyhe éghajlat, a tiszta levegő télen-nyáron biztosítja a gyógyulást. A termálfürdő területe mellett platánfákkal övezett, hatalmas kiterjedésű és gondozott virágszigetekkel, rózsakerttel is rendelkező parkot létesítettek, A fürdőigazgatóság az 1920-as évektől fogva szerződéseket kötött a nagyobb hazai, és több külhoni egészség- és társadalombiztosító társasággal, akiknek tagsága kedvezményesen vehette igénybe a fürdő valamennyi szolgáltatását. Az eleinte állandó szállás gondokkal küzdő városban a gondok enyhítésére a város vezetősége komoly lépéseket tett a kezdetektől fogva. 1930-ra épült meg az akkor Gróf Benyovszky nevére keresztelt fürdőtelepi szálló 65 szobával, s még 1928-ban megkezdték 50 holdnyi terület villakertekre parcellázását is, közvetlenül a nagy parkterület közelében, amely villák sokaságába nyerhettek egyéni elhelyezést később az ide utazók.
1977. április 1-jén hozzácsatolták a 2 km-re, északnyugatra lévő Terehegy községet. (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság.)
Harkány 1999. július 1-jén kapott városi rangot.
Harkány megközelítése az elmúlt években jelentősen kedvezőbbé vált. Budapestről vonattal Pécsig, majd onnan busszal; vagy közvetlenül Budapestről (Népliget állomás) naponta többször induló buszjáratokkal; egyéni utazók és csoportok részére a 2000-es években átadott M6 jelű autópálya használata ajánlott.
Harka legendája
Élt egyszer a Harsányi-hegy tövében egy vénséges vén özvegyasszony, tán még boszorkány is volt. Volt neki egy leánya. Ez a Harka nevű leányzó olyan szép volt, de olyan szép, hogy még az ördög sem maradhatott közömbös iránta.
Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani.
Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan Harkát. Ígért az anyjának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Nem hagyta nyugton Harka anyját, ijesztgette, szekálta szegény asszonyt, hogy így-úgy adja neki a lányát. Az végül ráállott, de egyrészt kemény feltételhez kötötte, másfelől meg fifikás egy asszony volt.
Ezt ajánlotta az ördögnek: Ha éjjel, kakasszóig felszántja a kőhegyet, a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, viheti Isten (illetve ördög) hírivel, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére.
Az ördög erre nem mondott sem igent sem nemet, de befogott az ekébe hat pár fekete macskát (lévén a macska az ördög cimborája), és esti harangszókor a nyugati hegyrésztől neki is fogott a munkának. Éjfélkor kiment az öregasszony, hát látja, hogy az ördög már majdnem az egész hegyet felszántotta! Ennek fele sem tréfa!
Nagyon megijedt, de okos egy asszony volt, hát nem adta könnyen a lányát. Bement a tyúkólba és mint aki megbőszült, kezdett el éjfélkor kukorékolni. Erre aztán felébredt a falu összes kakasa, és azok is kukorékolni kezdtek mind egy szálig. Az ördög, aki a vége felé járt a nagy és kegyetlen munkának, igen megdühödött, nem vette észre ugyanis a cselt. Mérgében elhajította az ekéjét, abból lett a beremendi Szőlő-hegy. Ahol meg kirázta a földet a bocskorjaiból, ott lett a Göntér és a Siklósi-hegy. Ezután dühében hatalmasat ugrott és bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ott még ma is kénes víz zubog, amelyet a Harka lány után úgy hívnak: Harkány. A felszántott hegy meg ott maradt, még a macskák körme nyoma is ott van a sziklákon.
Harkány nevezetességei
- Izraelita temető: benne a fürdő orvosának és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. (A Református temetőn túl fekszik.)
- Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termál kutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vizet szállítanak. A víz összetétele: alkáli-hidrogén-karbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják.
- Harka Kút: A Gyógyfürdő melletti Zsigmondy őspark hűs árnyat adó fái közt találjuk a Harka kutat, mely a Harkányi legendában szereplő leányra emlékeztet. A 2000-ben elkészült, Zsolnay alapanyagú értékes szökőkutat a harkányi víz legendáját szimbolizáló motívumokkal díszítették. A kút motívumait a Gyógyfürdő medencéi közötti szoborban is viszont látjuk.
- Jézus Szíve Katolikus templom (1906):
A 19. században a község egyre növekvő katolikus lakossága és a gyógyfürdőbe látogató katolikus vallású vendégek magas száma tette szükségessé templom építését. Ennek eredményeként 1906-ban felépült a katolikus kápolna, lehetővé téve a római katolikusoknak vallásuk gyakorlását, illetve szentmisék látogatását. A kápolnát még ugyanebben az évben Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelték fel.
Harkány lélekszámának növekedésével az 1980-as évek közepére a településen a római katolikusok száma 2000 fő fölé emelkedett. Emellett az idegenforgalom is nőtt. Ezek a tények szükségessé tették a mintegy 100 ember befogadására alkalmas római katolikus kápolna megnagyobbítását.
Az építkezés Holczer József tervei alapján, Hopp Ferenc máriagyűdi plébános irányításával 1985-ben vette kezdetét. Az 1906-ban felszentelt kápolna neoromán és neogótikus stílusban épült, míg az új templom a modern kor jegyeit viseli magán. A felújított, alapterületét tekintve hatszorosára növekedett templom felszentelésére 1988. október 22-én több ezer hívő jelenlétével került sor. 1990-től Harkány önálló római katolikus plébánia a Pécsi Egyházmegyében.
A templom külső falán a Stációk Morvai László tűzzománc alkotásai, a templomkertben pedig a magyar történelem állomásai mindennap 9:00-20:00 között megtekinthetőek.
Nyitva tartás:
Mindennap 9:00-tól részlegesen látogatható.
Téli időszakban 15:30-18:00 közt nyitva.
Nyári időszakban 17:30-20:00 közt nyitva.
Elérhetőség: 7815 Harkány Ady E. u. 3., Tel.: +36-72-479-966.
- Országalmás csobogó.
Vajda László és Kamerer Tamás munkáját, a Millenniumi Országalmát 2000-ben adták át. Az országalmán a kódexek iniciáléinak stílusában készült porcelánképek futnak körbe. A szobor sokféle anyag felhasználásával készült, és látható rajta Harkány Város címere is.
- Református templom:
1802-ben épült a késő barokk, copf stílusú református templom a fürdőváros főutcájának számító Kossuth Lajos utcában áll. Az épület mellett található az 1500-as években a térségben, elsősorban Siklóson ténykedő reformátor, Sztárai Mihály mellszobra.
A harkányi református gyülekezet 1798. március 21-én kezdett templomának építéséhez. A szép vonalú, copf stílusú, gúlasíkos toronnyal díszített épületet 1802-ben fejezték be.
Elérhetőség: 7815 Harkány, Kossuth u. 64., Tel: +36-72-480-215.
- Református templom:
Az 1798-ban épült, szintén műemléki védettséget élvező templom a terehegyi városrész kis dombján található.
Az ormánsági református gyülekezetek II. József türelmi rendelete (1781) után szerveződtek újjá. A vidék református templomai többnyire a 18. század végén, a 19. század elején épültek, és a falusi késő barokk, copf és klasszicista építőművészet képviselői. A magyar templomépítészet sajátos, helyi példái ezek a tájba illő, hegyes tornyú, többnyire az országút tengelyében álló, messziről jól látható, műemléki jelentőségű templomok.
A református vallás puritán felfogása száműzte a templomból a faragott és festett képeket, az emberi test ábrázolását, s csak a fehérre meszelt falak tisztaságát tűrte meg. Különös módon Erdélyben, a Nyírségben és itt, az Ormánságban a kép, a díszítés mégis visszatért a református templomokba a fából ácsolt mennyezeten, a kórusok mellvédjén, , a padok oldalán, a prédikálószék tetején. A 18. század végén és a 19. század elején készültek e festmények, helybeli vagy vándorló festő-asztalosok, céhbeli mesteremberek munkái. Többnyire mintakönyvből dolgoztak, de a sablonokhoz hozzáadták egyéni ízlésüket, képzeletüket, tehetségüket.
A Terehegyi úton lévő református templom 1800 körül épült copf stílusban, a falu népének összefogásával. Az új kőtemplomhoz egy 18. századi orgonát is hozattak Pécsváradról, amely egész Európában páratlan. A padok barokk stílusúak. A templomot 1988-ban újították fel, és ünnepélyes keretek között avatták fel Kosaras Dezső debreceni orgonaművész közreműködésével.
Elérhetőség: 7815 Harkány, Terehegyi u. 1/A, Tel.: +36-72-480-215.
- Zsigmondy sétány:
A gyógyfürdő kiépítése az 1820-as évek közepén indult meg, nem sokkal a kénes víz gyógyító hatásának véletlen felfedezése után. Az első fürdőépület klasszicista stílusú volt, a hozzá tartozó szálloda 28 szobával fogadta a vendégeket.
Hamarosan megkezdődött a terület parkosítása is, mintegy 40 holdon sétautakat alakítottak ki, fákat, bokrokat ültettek, szobrokat állítottak a sétautak mentén. Zsigmondy Vilmos bányamérnök tervei alapján készültek el a karsztvizet felszínre juttató első kutak. Róla nevezték el a fürdőtől délre található ősparkot, ahol számos képzőművészeti alkotás és kényelmes padok várják a pihenni vágyókat. A sétányt 2019-ben újítják fel.