Siklós

A Villányi-hegységtől délre, az Alföld legnyugatibb kiszögellésén, a Nyárád–Harkányi-síkon található. Szomszédságában nyugatra terül el Harkány, míg keletre Nagytótfalu a következő település. Dél felé Matty található, amely néhány kilométerre van a Drávától; a folyó egyes szakaszain egyben a horvát- magyar országhatár is.

A kilencezer fős városnak 84,1%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 2,5% horvátnak, 3,2% németnek, 0,6% szerbnek mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 12,1%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 14,4%.

Személygépkocsival 10 percet vesz igénybe az út. Autóbusz óránként 20 perces menetidővel közlekedik. Gyalog maximum egy órát sétálhatunk a festői tájban, kiépített gyalogúton, de akár kerékpárral is könnyen megközelíthető a szomszédos település és látnivalói.

Története

A Siklóson és környékén megtalált régészeti leletek szerint mintegy harmincezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén mamutvadász emberek éltek ezen a tájon. A kedvezőbbé vált éghajlat hatására nyolcezer éve a mai Földközi-tenger környékéről vándoroltak ide az első földművelők, a Körös–Starčevo kultúra képviselői. A következő évezredekben többször is a Balkán-félszigetről indult embercsoportok telepedtek meg e vidéken.

Az i. e. 4. század végén a vas használatát is elterjesztő kelták jelentek meg, akikhez fűződik a szőlőtermelés, a borfogyasztás megjelenése a mai Villány–Siklósi borvidék területén. Az i. e. 6. századtól a pannonok lakták e vidéket, akiket a rómaiak az első század közepén hódítottak meg. A területet meghódító rómaiak a 2. század közepére fejezték be Pannónia úthálózatának kiépítését. A Villányi-hegység mentén nyugat felől futó római út Mursáról (Eszék) vezetett Sopianae-re, elhaladva Siklós és Máriagyűd területe mellett. Baranyában Pécsett (Sopianae) és Nagyharsányban építettek nagyobb, összefüggő településeket. Siklóson – amelyet korábban tévesen Serena várossal azonosítottak – nem tisztázott, hogy milyen nagyságú és rangú településként létezett.

A Római Birodalom 433 táján engedte át a környéket a hunoknak, akiket a germánok, a keleti gótok, a longobárdok követtek. Az avarok a hetedik század tájékán érkeztek ide, akiket a frankok 803-ban hódoltattak be. Délszláv népcsoportok is feltűntek errefelé ezt követően. A továbbiakban az e térségben még itt élő avarokat magukba olvasztó, és a frank megyerendszert átvevő magyar telepesek csak a tízedik század táján érkeztek Baranyába.

A Kán nemzetség Suklous, Soklous ága uralta Baranya déli részét, de bizonyíthatóan csak a 12. századtól. A nemzetség tagjai közös ősüknek Magnus (Nagy vagy Öreg) Gyulát tartották, aki II. András udvarában alapozta meg családja jövőjét. A nagyúr nádor, erdélyi vajda vagy bán is volt ezekben az években. Fia, ifjabb Gyula leszármazottai alkották a család Siklósi ágát, akiket egy 1251-es oklevélben említenek először. A vár létéről a pécsi káptalan 1294. november 30-án keltezett irata tudósít elsőként, megemlítve „topordi Mihály fia Omone, siklósi várnagy”-ot. Az erőd vélhetőleg az 1287-ben már biztosan létező nagyharsányi vár ellensúlyozására épült az 1270-es évektől.

A 14. század végére a Siklósiak csillaga lehanyatlott: Siklósi Pál fia Gyulától Zsigmond király 1387-ben elkobozta a siklósi várat. Újdonsült híveinek, Kakas Lászlónak és Pásztói Jánosnak adta át. A Siklósi család a század végére kihalt, a várat Kakas László halála után a király a Garaiak birtokába adta 1395-ben. A jelentős birtokokat felhalmozó család a Valkó megyei Garáról Siklósra akarta áttenni a székhelyét, ezért kárpótlásul megállapodott Siklósi Miklós fráterrel, aki a család utolsó tagja volt, hogy hat falut élete végéig birtokolhat. A barát a Garaiaktól húsz hordó bort kapott a kegyúrnak járó hegyvámból, sőt a dalmáciai Ossero (Osor) püspökévé is kineveztették.

Bár idősebb Garai Miklós Zsigmond ellenfele volt, életét az uralkodó feleségének, Máriának a védelmében áldozta föl, mikor Horváti János visszavágott Kis Károly király megölésért. Fia, ifjabb Garai Miklós viszont már 1387-ben megkapta a macsói bánságot, és a király biztos hívei közé tartozott. 1401-ben, mikor Kanizsai János érsek és Bebek Detre nádor fogságba ejtette a szavukra nem hallgató uralkodót, a nemes saját fiát ajánlotta túszként Zsigmondért. Ekkor, 1401 júniusától októberig a siklósi várban tartózkodott a király. Garai ezalatt kiegyezett a nagyurakkal, és egyben Zsigmond sógora lett a Cilleiekkel kötött egyezség keretein belül. Garai Cillei Annát, az uralkodó Cillei Borbálát vette nőül. Szolgálataiért 1402-től haláláig, 1433-ig Garai Miklós viselte a nádori méltóságot. A király sógorának gazdagságát többek közt bizonyítja, hogy Siklóson nagyszabású építkezéssel alakították át a várat. Ebből a korból maradt ránk számos gótikus részlet, és a máig ép gótikus kápolna. A család 1481-ben, Garai Jób halálával kihalt, s az uralkodóra visszaszálló siklósi uradalmat Hunyadi Mátyás fiának, Corvin János szlavón bánnak adományozta. Ám ő 1494-ben Bajnai BothAndrásnak és testvérének adta el a várat, akik 1507-ig birtokolták. Ekkor tisztázatlan körülmények között Perényi Imre nádor lett a tulajdonos. A nádor „Soklyos” várát korszerűsítette. Ekkor készült a vár bejáratát jelentő barbakán, a lakóterek reneszánsz átépítése, a Perényi-címeres kandalló az első emeleten. 1515-ben Perényi Imre Geréb Péter nádor özvegyét, Kanizsai Dorottyát vette feleségül, aki Siklósra költözött. Hozzá kapcsolják a vár később elpusztult, de eredeti formájában helyreállított gótikus erkélyét, illetve a Dorottya-kertet. Perényi 1519-es halála után átvette a birtokok irányítását. Legnevesebb cselekedete, hogy a mohácsi csata hírére összeszedte a várnépet, és eltemettette az ütközet halottait.

1526 után Siklóst egyre erősebben fenyegette a török. 1543. július 5-én jött el a legkeményebb ostrom ideje. A várvédők három nap után adták fel a kilátástalan küzdelmet, és Siklós a török birodalom részévé vált. A megszállás ideje alatt itt állomásozó, változó létszámú török helyőrség a keresztény lakosságot kiszorította a belvárosból, és megadóztatta. A város szőlői ebben az időszakban ugyancsak a törököknek termettek hasznot. A törökök a várban építettek egy dzsámit, és a mai ferences templomot is muszlim imahellyé alakították. Evlija Cselebi, a török utazó hét dzsámit említ a külvárosban. Ezek közül Malkocs bég dzsámiját a huszadik században meglelték, és helyreállították. A rekonstrukció sikerét jelzi, hogy Europa Nostra-díjat kapott. Ugyancsak a megszállók építették ki Siklós első vízvezetékrendszerét, amely számos csorgókutat, illetve egy törökfürdőt is magába foglalt.

1918 novemberétől 1921 augusztusáig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része.

Siklós 1977-ben kapott városi jogot és az addig önálló, szomszédos Máriagyűdöt hozzácsatolták. A városavató ünnepséget 1977. március 31-én tartották.

2019-ben tervezik átadni a Siklós-Pécs kerékpárutat

Forrás: wikipédia.

Siklós nevezetességei

  • Gótikus ferences kolostor:

A külső várfalon belül álló ferences templom a 15. században épült. Szent Annának szentelték, és gótikus szentélyét itáliai hatásról tanúskodó kora reneszánsz freskók díszítik. Itt látható Garai I. Miklós sírköve is. A templom melletti 15. századi kolostorban működik a Kerámia Alkotóház, melynek nemzetközi képzőművészeti kiállítása szívesen fogadja a látogatókat.

  • Malkocs bég dzsámija:

A hódoltságkori török építészet egyik máig fennmaradt magyarországi emléke, egy 16. század közepéről származó dzsámi.

A dzsámi építtetője Evlija Cselebi 17. századi beszámolója szerint Malkocs bég (Malkoç Bey), a kilisi (klisszai) szandzsákbég lehetett, valamikor 1543 és 1565 között. Siklós 1686. évi visszafoglalásakor még épségben állt a mecset, de az elkövetkezendő évszázadokban minaretje és előcsarnoka (szahn) elpusztult, az épület pedig többszöri átalakításon esett át. Török építészeti jellegét a piactér és fogadók szomszédságában álló alsóvárosi épület a 19. század derekára jórészt elveszítette. A lakóházként használt épület a 19. század második felében további átalakításokon esett át, az eredeti ablaknyílások részben eltűntek, 1901-ben pedig – amikor több szomszédos házzal összeépítették – kupoláját és falainak egy részét is lebontották.

Az akkor a siklósi művelődési ház udvarán álló, gyakorlatilag elpusztultnak hitt dzsámi régészeti és műemléki feltárása 1969-ben indult meg. A műemléki helyreállítások 1994-re fejeződtek be, az épület már 1993-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat. A belső tér rekonstrukciójához nagy segítséget kaptak a szervezők az Ankarai Néprajzi Múzeumtól, amely korabeli szakrális tárgyakat bocsátott a siklósi dzsámi rendelkezésére. Napjainkban a helyreállított, rekonstruált belső terű épület belépőjegy ellenében látogatható, illetve a délszláv háború éveiben Siklóson és környékén letelepedett kisszámú iszlám közösség imahelye.

A felújított, négyzet alaprajzú dzsámi alapfalait kőből és téglából húzták fel, délkeleti homlokzatán a részben eredeti vakolatkvádereket újkori vakolás egészíti ki. Mérete: 12,2 méter x 12,2 méter. A homlokzatot eredetileg is három sor ablaknyílás törte át, melyek közül az egykor kőkeretes földszintiek egyenes záródásúak, szamárhátíves tükörrel. Az emeleti ablakok tompa csúcsíves záródásúak. Az épületbelsőbe nyíló bejárattal rendelkező minaret az épület nyugati sarkán állott, csupán lábazatának töredékes maradványai maradtak fenn. Az északnyugati homlokzaton helyezkedik el a bejárat, ezt valaha félnyeregtetővel védett kettős előcsarnok (szahn) védte, amelynek alapjait a régészeti ásatások során feltárták. A bejárati kaput idomtégla keretezi, egykor az ajtónyílást feltehetően díszes kőkeret szegélyezte.

Belül, a dzsámi Mekka felé néző, délkeleti falának közepén áll az imafülke, a mihráb. Tizenkétszögű (ebből öt képzeletbeli sík a járószint alá esik), felső részét gazdagon díszített sztalaktitboltozat fedi. A mihráb egykori keretezését feltehetően szintén idomtégla alkotta. A belső falakat további, változatos formai kialakítású falifülkék tagolják. A feltárások alapján a mihráb jobb oldalán állt a kőalapozású szószék, a minbar, a bejárat felőli oldalon futó lépcső pedig a nők karzatához, illetve a minaretbe vezetett. Ezt szintén rekonstruálták. A falat díszítő feliratok és az eredeti belső vakolás nem maradt fenn.

Forrás: wikipédia.

Elérhetőség:

Cím: 7800 Siklós, Vörösmarty utca 2.

Belépőjegy árak:

Felnőtt 350,- Ft.

Diák (6-18), nyugdíjas: 250,- Ft.

Tárlatvezetés: 1000,- Ft./csoport, előzetes bejelentkezéssel.

Tavasztól őszig látogatható! A téli időszakban zárva tart, de előzetes bejelentkezés alapján 20 illetve e fölötti létszámú csoportokat fogadnak!

Nyitva: hétfő – vasárnap 9:00-17:00

Telefonszám: 72/ 885-370

  • Máriagyűdi ferences kegytemplom:

A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak, a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy a másik is láthassa. Ezután Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak. 1757. december 4-én keltezett irat szerint egyházi nyomozás történt, mely elismeri csodatévő szent helynek a templomot.

Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. 1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújításokat eszközöltek Pavlekovics. Ekkor készültek a templom belső falfestményei. 2008. szeptember 14-én bazilika címet adományozott a kegytemplomnak XVI. Benedek pápa.

További információ a Máriagyűdi Kegyhely honlapján: http://www.mariagyud.hu/

Cím: 7818 Siklós-Máriagyűd, Vujicsics Tihamér utca 68.

Telefon: 72/579-000

  • Máriagyűdi református templom:

A copfstílusú templom 1807-ben épült az 1770-es évek második felében és 1770-1775 között lezárt fatemplom helyén.

További információ: http://www.siklosref.hu

Cím: 7818 Siklós-Máriagyűd, Radnóti Miklós utca 30.

Telefon: 72/579-435

E-mail: siklosref@siklosref.hu

  • Siklósi fürdő:

Különleges természeti és történelmi környezetben, a Siklósi Vár közelében helyezkedik el a siklósi Thermal Spa. A fürdő izgalmas belső környezettel rendelkezik, a medencéket körülvevő színes bástyák különleges atmoszférájukkal a vár biztonságos falait idézik meg. Minden bástya belsejében meglepetés élményekkel gazdagodhatnak a vendégek. A több mint 5000 négyzetméteres, háromszintes épület minden korosztály számára ideális kikapcsolódási lehetőségeket biztosít.

A fürdőben hat felnőtt medence és három gyermekmedence található. A felnőtt medencék közül négy kényeztető élményekkel ellátott medence áll a fürdőzők rendelkezésére – pezsgőágyak, talpmasszázsok, derékmasszázsok, masszázs-kabinok, buzgárok, nyakzuhanyok, sodró folyosó és két óriáscsúszda. A kalandmedence szivárványcsúszdával, három különböző mélységű meleg vizes medencével és vízi játékokkal várja a kicsiket. A gyógyulni vágyók két 36-38 fokos termálvizes ülőmedencében töltődhetnek fel. A strand részen egy 33 méteres kültéri úszómedence, egy gyermek-élménymedence, egy meleg vizes felnőtt medence és egy jakuzzi vehető igénybe.

A fürdőben számos wellness szolgáltatás is elérhető: két finnszauna, két infraszauna, egy kültéri orosz szauna, egy aromakabin, egy gőzfürdő és egy sóbarlang fogadja a vendégeket. A kényeztetésre vágyókat pedig masszázsok, gyógyászati, illetve többféle szépségápolási szolgáltatás, szolárium és napozóterasz várja. A Thermal Spa-ban gyakran tartanak kulturális eseményeket, nyári koncerteket és jazz esteket is.

Forrás: https://www.termalfurdo.hu/furdo/thermal-spa-siklos-207

További információ a belépőjegyekkel, nyitva tartással és programokkal kapcsolatban: https://siklosfurdo.hu/

Cím: 7800 Siklós, Baross Gábor utca 6.

Telefon: 72/351-739

  • Siklósi református templom:

Az első kis fatemplomot a völgyben 1680 körül építették, a forráskút feletti részen. Ennek helyére 1791-1806 között téglából épült a nagyutcán található copfstílusú templom. Bádogtetős tornyában három harang van, orgonája nyolcregiszteres.

További információ: http://www.siklosref.hu

Cím: 7800 Siklós, Kálvin utca 18.

Telefon: 72/579-435

E-mail: siklosref@siklosref.hu

  • Siklósi ortodox templom:

Szent Demeter Szerb Ortodox Templom 1690-ben épült, mely később leégett. 1738-ban épült kis kőtemplom a helyén. A mai copfstílusú templomot 1793-ban kezdték építeni csehboltozatokkal és nyomott íves apszissal, de csak 1806-ban szentelték fel.

Elérhetőség:

Cím: 7800 Siklós, Táncsics Mihály utca 2.

Telefon: 06-20/413-5746

  • Siklósi Vár:

A vár első említése 1294-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett Kán nembeli Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. Siklóst is a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert 1316-ban még a Kőszegi nemzetség csapatai sem tudták ostromban bevenni.

A Siklósi család 1387-ben szembefordult a magyar trónra kerülő Luxemburgi Zsigmond királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta meghúzódó mezővárost is kőfallal kerítették körül. 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, akit Visegrád után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre jutni, végül a helyi földesúr, Garai Miklós tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró feleségül vették Cillei nagyúr két leányát.

1440-re már kiépültek védőművei, melyeket az Ulászló király táborát erősítő Hunyadi János erdélyi vajda sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után Mátyás király Corvin János liptói hercegnek juttatta, de már a 16. század elején a Perényi főúri család lakta épületeit. Perényi Imre a várat reneszánsz stílusban átalakíttatta és olasz szobrászmesterekkel befejeztette a várkápolna építését is. 1543-ban Szulejmán szultán óriási serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban a Budát visszafoglaló Habsburg sereg hadjárata idején szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a barokk formavilág jegyei szerint.

1828-tól a Batthyány család volt a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. Halála után fia, gróf Benyovszky Móric örökölte, aki jelentős közéleti szerepet töltött be. Háromszor választották meg Baranya vármegye főispánjának, és országgyűlési képviselőnek. A gróf halála után az özvegye, Benyovszkyné Batthyány Lujza eladta a várat a Honvéd Kincstárnak.

A második világháború alatt angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A második világháború után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az 1955-ben elkezdődő régészeti feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. A vár egymást követő tulajdonosai pompás várkastéllyá építették át, a kor várépítészeti követelményeinek és stílusirányzatainak megfelelően. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.

Látnivalók:

  • Gyilokjáró a Barbakán és a Kanizsai Dorottya kert felett.
  • Déli szárny
    • Pinceszint: Börtön, Souvenir, Tenkes Kapitánya Panoptikum, Bormúzeum, Vinotéka.
    • Földszint: Reneszánsz bútorkiállítás.
    • I.emelet: Középkori fegyver-és hadtörténeti kiállítás, Istókovits Kálmán és Simon Béla festmény kiállítása, Kápolna karzat, Loggia.
    • II.emelet: Vártörténeti kiállítás, Katasztrófavédelmi kiállítás, Szerb kiállítás.
  • Keleti szárny: Siklósi Szalon 2012, Vetítőterem, Gyilokjára, Spanyol bástya, Bakó Géza magánygyűjteménye, Gótikus kápolna, Kanizsai Dorottya kert.
  • Északi szárny: Vár-Terasz Presszó, Történelmi pannó, Középkori kínzóeszköz panoptikum.

Forrás: wikipédia.

További információ a nyitva tartásról, belépődíjakról és programokról: http://www.siklosivar.hu/

Cím: 7800 Siklós, Vajda János tér 8.

Telefon: 72/579-090

Mobiltelefon: 06-20/616-7575

E-mail cím: titkarsag@siklosivar.hu

  • Városháza:

A romantikus stílusú siklósi városházát 1860-ban építették. Cím: 7800 Siklós, Kossuth tér 1.