Mohács két esemény következtében mindenki számára ismerős: egyrészt a mohácsi vész az iskolai tanulmányok által, másrészt a mohácsi busójárás, mint a város tradicionális szokása.
Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a felkészületlen magyar sereg vereséget szenvedett a török túlerővel szemben.
Személygépkocsival 40 perces úton Mohácsra érkezhetünk, míg autóbusszal siklósi átszállással 1,5-2 óra menetidővel kell számolnunk.
Története
A kutatások szerint Mohács és környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.
Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római Birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. Mohácstól délre, a mai Kölkeden volt Altinum, a limes egyik fontos állomáshelye. A Római Birodalom bukása után, egy 6-7. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú gepidák lakta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.
A város nevét a források először 1093-ban említik, amikor Szent László király 1093-ban a pécsi püspöknek adományozta. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. A 15. században már mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt palánkkal erősítették meg. A település határában lezajló 1526. augusztus 29-ei tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.
A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig, majd 1570-től ismét szandzsákközpont lett. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata.
Mohács 1724-ben mezővárosi rangot kapott. A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, amelyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, amit onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza.
A 20. század elején a városban megjelent, majd fokozatosan egyre nagyobb tért hódított a gépipar. Új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1910-ben a város népessége 17000 fő volt. 1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Sok szerb elköltözött a városból, de az 1920-as évek közepén a város létszáma ismét elérte a korábbit. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-ben kezdte meg működését a gimnázium.
Mohácsot 1944. november 26-án foglalta el a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg. A Dunán ekkor építettek egy pontonhidat, amit egy hónap múlva elvitt a jég. A folyó nem sokkal később teljesen befagyott, így a szovjetek egy pallóutat építettek a Dunára, ami 1945 januárjában és februárjában működött.
1949-ben a város környékére szándékozták felépíteni a Dunai Vasművet, melyet aztán Jugoszlávia közelsége miatt az akkori Dunapentelére, a későbbi Sztálinvárosba (ma Dunaújváros) költöztettek. 1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát is. A szocialista időkben a városban több lakótelepet építettek. Kedvező közúti, vasúti és vízi kapcsolatai az ország egyik jelentős kereskedelmi központjává tették.A város napjainkban is dinamikusan fejlődik. 2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.
Forrás: wikipédia.
Mohács nevezetességei:
Templomok:
Fogadalmi templom (római katolikus),
Belváros plébániatemplom (római katolikus),
Ferences templom (római katolikus),
Püspök templom (római katolikus),
Református templom,
Evangélikus templom,
Szerb-ortodox templom,
Szent Rókus kápolna.
Kultúra:
Széchenyi Ifjúsági Centrum:
A 2004-ben átadott, modern épület, minden korszerű infrastruktúrával rendelkezik, ami sokféle rendezvény megvalósítására teszi alkalmassá. Földszinti nagy aulája, amely a követlen főbejáratból nyílik, alkalmas 200-300 fős konferenciák, lakodalmak, bálok, fogadások, diszkók, kiállítások rendezésére. Igény esetén összenyitható a parkettás tornateremmel, mellyel variálhatóak a funkciók. Ugyaninnen nyílik az ebédlő, amely 60 fő étkeztetésére optimális – kiváló családi estek, bankettek, kisebb partik, fogadások számára, tálalóval és konyhával rendelkezik. A teljes konform érdekében kávézó is üzemel a földszinten.
Az emeleti termek 30-60-80 fős oktatásokra, termékbemutatókra ideálisak és van két tükrös, balettkorlátos táncterem is. Az informatika terem szolgáltatásaival minden nap várja az érdeklődőket. A második emeleti ifjúsági klubhelyiség, kiváló kuckó a gyerekek számára.
Állandó kiállítás az emeleti tükörteremben: „Péntek volt és 23” – a határsávból a Hortobágyra elhurcoltak története, 1950-ből Időszakos kiállítások az emeleti folyosó galérián, főleg fiatal/debütáló alkotók anyagaiból.
Innovatív programjaival beépült a városi kulturális közéletbe. Rendszeres helyszíne közismereti előadásoknak, kisebb műsoros esteknek, koncerteknek, ünnepélyeknek, előadói esteknek és konferenciáknak
Cím: 7700 Mohács, Széchenyi tér 16.
Telefon: 69/510-408
Honlap: http://www.xn--mohcs-zqa.hu/?p=34&szid=6
E-mail: ifjusagi@centrum.t-online.hu
Mohácsi Jenő Könyvtár
Cím: 7700 Mohács, Eötvös utca 2.
Telefon: 69/311-347
Holnap: http://www.mohacsikonyvtar.tk/
E-mail olvasószolgálat: mohacsikonyvtar@gmail.com
Rendezvények:
A mohácsi busójárás:
A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi alakoskodása, amelyet a sokácok poklade néven is neveznek, ami a karnevál szó horvát megfelelője. A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busócsoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere.
További információ: http://www.mohacsibusojaras.hu/
Nepomuki Szent János ünnepség
Szent Miklós-malomnap a mohácsi vízimalomnál
Mohácsi Tamburafesztivál
Hal- és sörfesztivál
Dunai mosás
Nemzetközi Néptáncfesztivál
Mohácsi Sokácok Babfőző Fesztiválja
Szüreti és Borfesztivál
Mohácsi csata ünnepségsorozat
Mohácsi disznótoros és pálinkafesztivál
További látnivalók: http://www.mohacs.hu/hu/info/latnivalok/index.html