Eszék

Eszék (horvátul Osijek) város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Eszék hét városrészre oszlik: Erőd (Tvrđa), Felsőváros, Alsóváros, Újváros, Iparnegyed, Rétfalu (Retfala) és Dél II. Eszék a legzöldebb horvát város a maga 394 000 m²-vel. Harkányból autóval egy óra alatt elérhető autóúton.

Története

Már a rézkorban is lakott volt, majd kelta településsé vált, melyre Mursa római légiós tábor épült, mely az egyik legfontosabb drávai átkelőhely volt. Falait a 2. század első felében emelték. 351-ben Mursa püspöki székhely lett. A római várost eltörölte a népvándorlás. 351. szeptember 28-án Flavius Magnus Magnentius az I. Constantius római császárral folytatott testvérharcban elvesztette a Mursa melletti csatát.

Nevét először 1030-ban és 1043 között készült jeruzsálemi itineárium Via Hireosolymitana említette, mint kenyérben bővelkedő helységet, ahová hajón keltek át, és erre vonatkozott a keresztes hadjáratokban említett drávai átkelőhely is. 1196-ban nevét Ezeek néven említette oklevél. A középkorban többféleképpen írták a nevét: Ösek. A magyar uralomkor Eszek vagy Ezeek. Később németesítették a nevét, ekkor Essegg, vagy Essec.

Eszék piaca és révje a cikádori apátságé volt. 1196-ban Imre király rendelete szerint mind a besenyők, mind a böszörmények és mások is kötelesek vásár- és révvámot fizetni az apátságnak. I. István idején itt vezetett a várakat összekötő hadi út. Ez az út volt az útvonala a szentföldi zarándokoknak és a keresztes hadaknak is. 1339-ben Baranya vármegye közgyűlése a bellyei nemesek kérésére elrendelte, hogy ezután az eszéki rév vámja felerészben a baranyai ispánt, felerészben pedig a bellyei nemeseket illesse.

Később a török időkig magyar lakossága volt. A török 1526. augusztus 22-én itt kelt át a folyón, utána a hidat felégette. 1537-ben itt aratott győzelmet a török a császári seregeken, 1566-ban útban Szigetvár felé itt kelt át a Dráván II. Szulejmán szultán. 1599-ben a hidat Pálffy Miklós égette fel. 1664. február 2-án Zrínyi Miklós sikeres téli hadjárata során ismét felgyújtotta. 1683. június 7-én itt fogadta Kara Musztafa nagyvezír a tisztelgő látogatásra érkező Thökölyt.

1687-ben foglalták vissza a császári csapatok, majd a városba német telepeseket hoztak, akik 1945-ig a lakosság többségét alkották. Eszék vára 1712-ben épült, ma egyike Horvátország legnagyobb erődítményeinek. 1809-ben Eszék szabad királyi város lett.

A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye székhelye volt. 1991 és 1993 között több szerb ostromot állt ki, mely során mintegy 1000 ember esett el.

Ma Eszék része Rétfalu (Retfala), ami honfoglaláskori magyar falu volt. Lakosainak száma 1910-ben 2559 fő volt.

Forrás: wikipédia.

Eszék nevezetességei

  • Erőd:
  • Eszéki Képzőművészeti Galéria:

1954-ben alapították. Azóta Jovan Gojković festő irányítása alatt önálló intézményként tevékenykedett. Az első galéria a megyei épületben volt. 1964-ben a galériát új épületekbe költözték az Európai Sugárút 9. szám alá, egy 19. század végén épült, neoreneszánsz épületben, ahol napjainkig várja a látogatókat.

Az épület 460 m²-es kiállítási területtel, 150 m²-es munkaterülettel és 85 m²-es korszerűen tervezett raktárakkal rendelkezik. Az Eszéki Képzőművészeti Galéria első állandó kiállítása 1964. december 22-én került megrendezésre.

Cím: 31 000 Osijek (Horvátország), Europska avenija 9.

Holnap: http://gluo.hr/

  • Eszék Városi és Egyetemi Könyvtár:

Kettős funkciós könyvtárként működik: Eszék és Eszék-Baranja megye központi közkönyvtáraként, valamint az Eszék-i Josip Juraj Strossmayer Egyetem központi könyvtáraként.

A könyvtárat 1949. február 8-án alapították a városrészek részkönyvtárainak összeolvasztásával. Első székhelye a 2. Szabadság tér 2. szám alatt volt (ma Square Ante Starčević 2. sz.). A könyvtárak többször áthelyezték, 1957-ben átkerült a Bulevar JNA 24. számú épületébe (ma az Európai Sugárút 24-es számába), ahol még ma is a könyvtár központja van. 1954-ben egy különálló gyermekosztályt nyitottak. Ebben az időszakban a könyvtár a város és az Eszék község népi / városi könyvtáraként működött, vegyes könyvgyűjteményekkel a gyermekek és felnőttek számára.

Cím: 31 000 Osijek (Horvátország), Europska avenija 24.

Holnap: https://www.gskos.unios.hr/

  • Eszéki Állatkert és Akvárium:

1955. január 24-én nyitott meg kapuit a város állatkertje. Az Eszék Zoo-t a legnagyobb a három horvát állatkert egyikének tartják. A Dráva egy eldugott, csendes övezetben található, a várostól távolabb, ahol friss levegő, zöldövezet és a fák vannak, így nagyszerű helyet biztosítanak a különböző állatok számára, valamint tökéletes kikapcsolódást nyújt a lakosok és az Eszékre látogatók számára.

1966-ban, az állatkertet független intézményként ismerték el, napjainkban a város tulajdonát képezi. Az állatkert mintegy 11 hektáros területen található. A gyűjtemény mintegy 650 állatfajt tartalmaz. Az akvárium mintegy 20 tengeri állatot és halakat mutat be. Az állatkertben láthatóak pónik, zebrák, oroszlánok, jaguárok, tigrisek, lámák és bikák.

Cím: 31 000 Osijek (Horvátország), Sjevernodravska obala 1.

Holnap: http://www.zoo-osijek.hr/hr/

  • Eszéki Gyermekszínház:

1950. június 8-án hivatalosan megkezdte működését a színház, mely mára több nívódíjas társulattal bír. Az eszéki Pionir Színház első bemutatója – Ivan Marton rendezte “Sparked Light” előadása volt. Egy évvel később az amatőr színház, amelyben a gyerekek játszanak, saját előcsarnokot kapott az akkori Donegal Kulturális Házban, ahol még mindig vannak kis és nagy előadások.

1958-ban a színházat professzionalizálták, és megkapta a gyermekszínház az «Ognjen Prica» nevet. Az Eszéki Gyermekszínház rendkívül büszke arra, hogy részt vett a Sibenikben megrendezett első nemzetközi gyermekfesztiválon. Az első bábelőadás 1962-ben került megrendezésre, 1977-ben pedig a horvát bábszínészek találkozójának szervezője volt.


Cím: 31 000 Osijek (Horvátország), Trg bana Josipa Jelčića 19.
Holnap: http://www.djecje-kazaliste.hr/
  • Eszéki Horvát Nemzeti Színház:

A barokk stílusú színház épületét 1866-ban nyították meg, 1907-ben kibővítették és teljes mértékben felújították a helyi építész, Karlo Klausner tervei alapján. A horvát függetlenségi háború idején, az 1990-es években megsérült, melyet később helyreállítottak. A színházat hivatalosan 1994 decemberében, Horvátország akkori elnöke, Franjo Tuđman nyitotta újra.

Cím: 31000, Osijek (Horvátország), Županijska ulica 9.

Holnap: http://www.hnk-osijek.hr/hnk/index.php

  • Europa Mozi:

Cím: 31 000 Osijek (Horvátország), Šetalište Petra Preradovića 2

Holnap: https://www.kinoeuropa.hr/raspored/

  • Ferences és kapucinus kolostor, jezsuita iskola:

A város első ferences kolostorát 1699 és 1705 között építették, a Dráva partján álló víztoronytól keletre. 1733-ban új kolostort építettek. Ezután a régi kolostorban kapott helyet a város első nyomdája. A ferenceseknek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Eszék kulturális központ lett. Napjainkban is működik ferences társaság a városban.

A kolostor felépítését követően elkezdték a templom építését is, amelynek alapjait 1709-ben a djakovó-szerémségi püspök megáldotta. A ferences templom építése több évtizedig tartott. A régi templomot ma sokan Páduai Szent Antal templom néven ismerik, mivel több évszázadon keresztül őt tisztelték a világ védőszentjeként.

Cím: 31 000 Osijek (Horvátország), Trg Vatroslava Lisinskog 3.

  • Galériák: Galerija L; Leonardo; HDLU Osijek/galerija Kazamat; Galerija Pegaz; Galerija karikatura Osijek.
  • Szent Mihály-templom:

A plébániatemplom a Szentháromság tértől nyugatra található, a Krizanic tér nyugati oldalán. A barokk stílusú, 42 méter hosszú és 25 méter széles templom tökéletesen illeszkedik a barokk stílusú vár szerkezetéhez. A templomnak két, egyenként 47 méter magas harangtornya van. Felépítését tekintve egyhajós szerkezetű, melyet két oldalról egy-egy mellékkápolna fog közre.

A Szent Mihály templomot jezsuita szerzetesek kezdték építeni 1725-ben. Az alapépület 1734-ben készült el, majd a két harangtorony építése következett és a végleges magasságukat 1766-ra érték el. A templom építését két évvel később, 1768-ban végleg befejezték. Az évszázadok múlásával több felújítást végeztek az épületen. Ilyen munkálatokra volt szükség a II. Világháborúban történt bombázások miatt (1944), az’1964-es eszéki földrengés után vagy éppen a balkáni háborút követően (1993).

Cím: 31000, Osijek (Horvátország), Trg Jurja Križanića 9.

  • Szent Péter és Pál templom:

Eszékre érkezve a város jelképének számító templomot pillanthatjuk meg legelőször. A város kereszténységének közel 20 évszázados történelme rendkívül változatos. Eszék már a római időkben is jelentős keresztény központnak számított. I. u. 100 körül itt prédikált I. Kelemen pápa, egyben megalapította a település püspöki székhelyét. Az 5. században az avarok feldúlták a várost, majd az újjáépítést követően, 898-ban a magyarok is nagy pusztítást végeztek. Az eszéki kereszténység csak Szent István magyar király idején indul ismét fellendülésnek. 1332-ben már plébánia működött a településen, amely a Pécsi Püspökséghez tartozott.

A város a török uralom idején az új lakosságnak köszönhetően muzulmán város lett és csak néhány keresztény csoport maradt fent. A törökök 1687-es kiűzését követően sok katolikus németet költöztettek be a városba. A település ekkor az Esztergomi Érsekség fennhatósága alá tartozott, majd később a Djakovo-szerémségi Püspökség ellenőrzése alá került.
A templomot 1894-ben kezdték építeni a német Franz Langenberg tervei alapján. A régi templom búcsúztatása és lebontása után megkezdődtek a munkálatok. Az építkezés gyorsan, akadály nélkül haladt, de 1895-ben, Langenberg halálát követően a munkálatok leálltak. A szünet nem tartott sokáig, hiszen néhány hónap múlva, Richard Jordan, osztrák építész vezetésével újraindult az építkezés. 1897-ben felhúzták a harangtornyot, majd 1900-ban a templom belseje is elkészült. 1900 májusában egy kétnapos ünnepség keretében felszentelték a templomot.

A Szent Péter és Pál templom alaprajza kereszt alakú, háromhajós elrendezésű. Az épület egy 90 méter magas harangtoronnyal rendelkezik. A keleti oldalon három bejárat található, amelyek felett díszes domborművek találhatóak, amelyek Ivan Novotny alkotásai. A templomot több mint 3.000.000 vörös téglából építették, amit a kulcsfontosságú helyeken kövekkel erősítettek meg.

1991-ben és 1992-ben, a háború ideje alatt jelentős károkat szenvedett. 1991-ben közvetlen találat érte, de az akkori plébános jóvoltából a legjelentősebb hibákat kijavították.

Cím: Trg Pape Ivana Pavla II 2.

  • Szlavón Múzeum:

Horvátország legnagyobb általános múzeumát 1877-ben alapították. 1946-tól az 1702-ben építetett City Magistracy épületben található, melyben a Bécsi Kamara, a városi önkormányzat és a rendőrség is elhelyezésre került korábban. Ma a múzeumok között számos gyűjtemény, a legértékesebb a római Mursa és a numizmatikai gyűjtemény. A múzeum könyvtárában több mint 70.000 könyv található.

Cím: 31 000 Osijek (Horvátország), Trg. Sv. Trojstva 6.

Holnap: http://www.mso.hr

  • Tambura Zenei Fesztivál:

Minden év májusában kerül megrendezésre, melyen számos horvát tambura zenekar fellép.

  • Urania Mozi:

A szecessziós épületet Viktor Axmann építész tervei alapján 1912-ben készítették. Ehhez a projekthez az építész a bécsi filmszínház kiállításán díjat kapott.

Az épületet egy szokatlan, konvex homorú homlokzat jellemzi. Az elülső vonal homorú alakját az első emelet konvex erkélye jelzi, amely alatt a nagy bejárati lépcsőház az épület főbejárata. A nyújtott hosszúkás formátumok a horonyba húzott stilizált függőleges vonalakkal vannak összehangolva. Az épület a közelmúltig megőrizte eredeti filmművészeti funkcióját, és a szecessziós építészet egyik legjelentősebb eredményének tekinthető Horvátországban

Cím: 31 000 Osijek (Horvátország), Vjekoslava Hengla 1. Holnap: http://kinomreza.hr/kinematografi-osijek/